2008.06.10. 10:56
Ákom-bákom
született egy ákombákom.
Hát egyszer csak látom, látom:
két lábra áll az írkámon,
úgy indul el ákombákom.
Azt hittem már sose látom,
oly messze ment ákombákom,
de mikor az erdőt járom,
ül az ágon ákombákom,
s rajta van a nagykabátom.
Szólok hozzá: Ákombákom,
miért vitted el a kabátom?
Eső esik, mindig ázom,
hideg szél fúj, mindig fázom...
Légy olyan jó ákombákom:
add vissza a nagykabátom!
S képzeljétek, jövő nyáron,
eljött hozzám ákombákom:
s visszaadta nagykabátom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://danillo.blog.hu/api/trackback/id/tr35512653
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tóth Evelyn 2008.09.17. 14:42:52
köszi a verseket! Sehol nem talááltam meg! Amúgy hogyan csináltad a honlapot?
Danianyu 2008.09.18. 09:43:10
Szia!
A blog.hu oldalon kell regisztrálni és ott tudsz saját blogot szerkeszteni. Elsőre nem könnyü, de bele lehet jönni. :-))
Írj mailt nyugodtan ha tudok segíteni valamit.
A blog.hu oldalon kell regisztrálni és ott tudsz saját blogot szerkeszteni. Elsőre nem könnyü, de bele lehet jönni. :-))
Írj mailt nyugodtan ha tudok segíteni valamit.
Utolsó kommentek