Nagyon-nagyon fájó szívvel. :-(

Rettentő hamar ment el az elmúlt 22 hónap. És Ádám még olyan pici nekem. Nem normális hogy az embernek nincs más választása,  minthogy bölcsibe adja, alig 22 hónapos csemetéjét. Már ha meg akar élni valahogy. Merthogy a huszonakárhányezer forintos GYES-ből ez lehetetlen. Na de lassan beletörődök. 

1. nap: Hétfőn kezdtük. A Dadák nagyon szimpatikusak, ez azért megkönyítettea dolgot és oldotta bennem a feszültséget. Első nap egy órácskát töltöttünk ott. Láthatóan nagyon jól érezte magát az én csöppöm. Minden érdekelte, mindent megvizsgált, kipróbált. Végig az udvaron voltunk. Egy kislány rögtön a kegyeibe is fogadta és kijelentette, hogy ő nagyon szereti az Ádámot. :-)) Egy óra elteltével aztán elköszöntünk. Elsőre éppen elég is volt.

2. nap: 10 órára mentünk. Jókedvű volt, tetszett neki hogy ismét megyünk játszani a bölcsibe. Ismét végég az udvaron voltunk, ám nekem be kellet mennem az irodába aláírni egy-két papírt ezért 10 percre magára hagytam. Szóltam neki hogy bemegyek, ő pedig nem igazán foglalkozott vele egészen addig amígészre nem vette hogy tényleg eltüntem. Na itt eltörött a mécses. A kapu felé mutogatott úgy sirt, de hamar el tudták terelni a figyelmét. Amire visszértem a többiekkel homokozott. Kb 1-1,5 órát maradtunk.

3. nap: 9 órára mentünk. Még bent játszott a csoport. Végre a benti játékokat is felfedezhettük. Nagyon jól érezte magát. Ügyesen leült a kis helyére tízórainál és meg is ette. Inni ivólét kaptak amit nem nagyon értékelt, mondtam hogy inkább vizzel kínálják azt inkább megitta. 10 órakor kimentünk az udvarra hogy ott folytatódjon a játék és itt jött a neheze: el kellett mennem 20 percre. Érezte mert kifelé menet már nem ment el a lábam mellől sehova. Amikor elköszöntöm mondtam hogy elmegyek a boltba és mindjárt jövök is vissza érte. Na itt rögtön sírva fakadt és rohant a kapuhoz hogy ő is jön. A szívem szakadt meg érte. :-(  Nem tudom mi játszódhat le a kis lelkében, ilyenkor. Rettentő rossz érzés otthagyni. Amikor mentem érte szépen játszott a többiekkel. Azt mondák hamar megnyugodott de ha meglátta a kaput sírva fakadt angyalkám. Amikor visszamentem odabújt egészen a nyakamba és egy hatalmas sóhajjal nyugtázta hogy Anya nem hagyta el...visszajött. Utána azt hittem rögtön haza akar menni, de tévedtem. Ebédig maradtunk, olyan jól eljátszott.

4. nap: 9 órára mentünk, szintén 10 órakor amikor az udvarra mentek el kellett köszönnöm tőle. Megint sírt. Most azt mondták megpróbálják megebédeltetni is, de menjek oda negyed 12-re hogyha nem megy akkor bemehetek én megetetni. Amikor hazamentem 10 órakor, tűkön ülve vártam hogy mehessek érte. Olyan üres volt a ház. Nagyon rossz nélküle. :-( aztán visszamentem negyedre de nagyon ügyesen evett. Az egész ebédet megette, még az almából repetázott is. Azt mondták hamar megnyugszik miután elmegyek, de látja az udvarról a házunkat és arramutogat. Akkor eszébe jut és sírva fakad. :-( Amikor meglátta hogy megjöttem hatalmas mosollyal ugrott a nyakamba és nagyon bújt. De hazafelé nagyon jó kedvű volt hangossan kacarászott.

 

Holnap lesz az 5. napunk már fél 9-re megyünk, hogy több időt töltsünk ott. A Dadák szeretnék ha kedden már ott aludna. Én meg nagyon nem szeretném még. Ha rajtam múlna egész hónapba hazavinném ebéd után, de azt mondják a 2 hetes beszoktatást csináljuk végig. Nem tudom. Nagyon nehéz. A legrosszabb hogy én otthon "ülök" a gyerek meg a bölcsibe van. Amikor olyan pici még, és annyira szüksége van még az Anyára. Biztos nem érti miért hagyja ott anya a bölcsibe. Biztos azt hiszi hogy ár nem szertejük!! :-S :-D

Na jó most már abbahagyom az önsajnálatot. :-D Túl kell lenni rajta és kész. A jhó oldala hogy Januárra már teljesen hozzá lesz szokva a bölcsihez és anya mehet dolgozni. 

Folyt.köv.

A bejegyzés trackback címe:

https://danillo.blog.hu/api/trackback/id/tr913282737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Reni-Lili 2011.10.07. 09:55:39

Hogy mennyire megértelek... Tényleg nagyon nehéz, de sztem neked nehezebb ám, mint neki. :) Ő hamar megnyugszik, ahogy írtad, és játszik tovább. Inkább neked nehéz, hogy ott kell hagyni. De ha jó kezekben van, annyira jó lesz neki. :) Meglátod. :)
süti beállítások módosítása