Mivel ma nem történt semmi izgalmas inkább  beszámolok az évzáróról. Mint minden évben most is az eszkimo játszótéren szerveztük. Előadtuk a verseket, mondókákat körjátékokat amit egész évben tanultunk és elbúcsúztak az iskolába menő gyerekek. Köztük én is:-))

Még egy kis meglepetéssel is szolgáltunk az óvónéniknek. 5-en nagycsoportosok megtanultunk egy búcsúverset amivel az óvónéniktől búcsúztunk el és kaptak tőlünk ajándékot is. Egy díszes ládikát aminek az aljába bele volt gravírozva az évszám és a nagycsoportosok neve. Nagyon örültek neki.....Anikó néni szokás szerint meg is siratott minket.:-))

A búcsúversünk:

Óvodai búcsúzó

A kezünkben virágcsokor,
kis szívünkben szeretet.
Megköszönjük, azt a sok jót,
amit kaptunk tőletek.

Óvónéni, jaj de sokszor
Az öledbe vettél,
Vigasztaltál, mikor sírtam,
vagy velem nevettél.

Meseország száz csodáját
megmutattad szívesen,
Nevelgettél, tanítgattál,
türelemmel, kedvesen.

Véget ér, most mese, játék,
vár reánk az iskola!
Óvónéni, Dadusnéni,
nem feledünk el, soha!

Elfeledni nem is tudlak,
hiszen nagyon szeretlek!
Rád gondolok, később sokszor,
míg a táskát cipelem.

És akkor pár kép:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

U.i.: A szandivásárlás ma nem járt sikerrel. Anya talált ugyan 3 párat is de nekem egyik se tetszett. ˇ"Akármibe" mégse mehetek ki az utcára!!!:-)) Így aztán holnap megyünk még egy kört ez ügyben.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://danillo.blog.hu/api/trackback/id/tr47505868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása