Nagyon nem vártuk. Én se, ő se. Hamar elment a nyár, nyaralni nem jutottunk el idén sehova, de azért akadt program így is rendesen. Jó lett volna ha tovább tart. 

Főleg azért mert mostanában nagyon nem könnyű vele, és jó lenne több időt együtt tölteni. Ez már a kamaszkor...nem a kiskamasz kor, hanem az igazi nagykamasz kor. Pedig még "csak" 10 éves.

Rengeteget gondolkozom mit kéne máshogy csinálnunk, lehetne e jobban és többet figyelni rá. Nem tudom. Az utóbbi időben sok a veszekedés. Flegma, lusta, visszabeszél, megsértődik, úgy érzi mindenki összeesküdött ellene. Aztán ha éppen a jobbik lábával kel fel akkor meg a legjobb fej gyerek a világon. Akkor mindenben segít, kitalálja hová menjünk Ádámmal sétálni stb. 

Persze tudom azt mondják ezt a kort át kel vészelni, de nem tudom hogyan. És a legrosszabb hogy nem tudom jól kezelem-e. Szeretném ha 15-6 évesen is hozzám fordulna ha valami gondja van. Nagyon nehéz most, és látom rajta hogy neki is rossz. Keresi önmagát, szeretné ha felnőttként kezelnénk de bizonyos helyzetekben kisgyerek maradna még. 

Most kezdődött a negyedik évfolyam és ezután egyre csak nehezebb lesz.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.